A fénykép felhasználás és a szövegidézés nem ugyanolyan elbírálás alá esik a szerzői jog szerint. Egy újságcikk részletét viszonylag könnyen lehet szabadon idézni, egy fotót viszont sokkal nehezebben, és hozzájárulás nélkül komoly kockázatot vállal. Ebben a cikkben elmagyarázom, miért van ez így, mi változott 2021-ben, és mit érdemes tenni, ha valaki fényképet szeretne felhasználni.
Egy kellemes borízű hang a lelátóról vetette fel a kérdést. Miért lehet a sajtóban megjelent cikkeket hozzájárulás nélkül idézni, miközben a cikkben szereplő fénykép felhasználásához hozzájárulás szükséges? Miért lehet egy szöveget szabadon idézni, és miért nem lehet egy képet ugyanígy felhasználni?
Először is néhány szerzői jogi alapvetés, röviden és fájdalommentesen. Mind egy cikk, mind egy fénykép lehet szerzői mű, ha egyéni, eredeti jelleggel bír. A szerzői műveket a jog védi, a vonatkozó törvény az 1999. évi LXXVI. törvény, közismertebb nevén az Szjt. A törvény a szerzőnek különböző jogokat biztosít, amelyek két csoportba sorolhatók.
Az első csoport a személyhez fűződő jogok. Ide tartozik például az, hogy a szerző nevét a művel kapcsolatban feltüntessék. De ide tartozik az is, hogy a művet ne változtassák meg, ne torzítsák el, ne csonkítsák meg. Ezt nevezi a jog az integritáshoz fűződő jognak, vagyis a mű egységének védelmének.
A második csoport a vagyoni jogok. Ezek alapján főszabály szerint a szerző jogosult a mű felhasználására, illetve a felhasználás engedélyezésére. Ebből a főszabályból azonban vannak kivételek, és éppen ezek a kivételek adják a választ a fénykép felhasználás és a szövegidézés közötti különbségre.
A szabad felhasználás olyan esetkör, amikor a mű felhasználása díjtalan és a szerző engedélye sem szükséges. Újságcikkek esetében alapvetően két ilyen esetkör jöhet szóba.
Az első a közérdekű tájékoztatás. A napi eseményekhez kapcsolódó cikkek és sugárzott művek szabadon felhasználhatók, átvehetők, idézhetők, kivéve, ha a szerző ezt kifejezetten megtiltotta. Ez az esetkör azonban csak a szövegekre vonatkozik, képekre nem.
Van azonban egy másik rendelkezés is az Szjt.-ben. Ez szerint az időszerű, napi eseményekről való tájékoztatás céljára elvileg bármely mű, így fényképfelvétel is, szabadon felhasználható. Ezt a rendelkezést azonban csak nagyon szűk körben lehet alkalmazni. Könnyű belátni, hogy egy fénykép nem szükséges a tájékoztatáshoz. Illusztrációnak nem rossz egy kép, de az érdemi tartalom mindig a szöveg.
A második esetkör az idézés. Az eredetihez híven, a forrás és a szerző feltüntetésével lehet idézni egy részletet. Elvileg nemcsak irodalmi műből, hanem bármilyen műből, így fényképből is lehet idézni. És itt jön a lényeg: miért nem lehet egy fotót úgy idézni, mint egy cikket?
2021-ig erre volt egy egyszerű jogászi válasz, a szerzői jogi törvény ezt kifejezetten megtiltotta. Ez azonban nem ad választ a valódi miértre, ezért érdemes kicsit mélyebbre ásni.
Egy irodalmi mű részlete önmagában is értelmezhető és az eredetihez híven közölhető. Fénykép esetén viszont az idézés a mű megváltoztatását jelenti, ezért sérti az integritáshoz való jogot. Egy szöveg tömöríthető úgy, hogy a mondanivaló változatlan marad. Egy képpel ez nem működik.
Ha módosítom a képet azzal, hogy csak egy részét közlöm, abból már egy másik kép lesz. Persze mondhatja valaki, hogy ha levágunk egy kép négy sarkából egy kicsit, attól még az integritása megmarad. De hol húzzuk meg a határt? Ha a kép 5 százalékát törlöm, az elfogadható? És ha az 50 százalékát?
Erre a dilemmára a joggyakorlat azzal válaszolt, hogy fényképeket nem lehet szabadon idézni és csak részeit közölni anélkül, hogy ne torzítanánk el az eredeti művet. Ezért minden esetben kell a szerző hozzájárulása a fénykép felhasználáshoz.
2021-ben annyi változott, hogy a fent említett tiltó rendelkezés hatályon kívül lett helyezve. A törvény indokolása szerint azért, mert az idézés megvalósítható a mű egységének sérelme nélkül is. A teljes kizárás nem szükséges, mert az integritáshoz való jog biztosítja a jogvédelmet.
Ez azt jelenti, hogy elvileg hozzájárulás nélkül is lehetséges a fénykép felhasználás idézés formájában, de csak akkor, ha az nem sérti a mű egységét. A kérdés persze az, hogy mikor sérti és mikor nem. Erre nincs egyértelmű válasz, és a joggyakorlat sem tudott még kikristályosodni az új szabályok alapján.
A fentiek ellenére továbbra sem javaslom a hozzájárulás mellőzését fénykép felhasználás esetén. Több okból sem.
Az első ok: idézni csak önálló, eredeti mű létrehozása céljából megengedett. A köz tájékoztatása céljából átvett cikkek nem tartoznak ide.
A második ok: az integritás megsértésének kérdése meglehetősen szubjektív. Nincs egyértelmű határ, ahol a részleges közlés torzítássá válik. Ez önmagában is komoly kockázatot hordoz.
A harmadik ok: a szabályozás viszonylag friss, és a joggyakorlat még nem alkalmazkodott hozzá. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapján például egy ideig még a nem hatályos szabályozás volt olvasható. Ha most kerül egy ilyen ügy bíróság elé, nagy eséllyel a korábbi, szigorúbb gyakorlat szerint ítélik meg. Tíz év múlva lehet, hogy egészen más ítélet születne, de addig nem biztos, hogy érdemes kísérletezni.
Összefoglalva: ha fényképet szeretne felhasználni, kérjen engedélyt. Ez az egyetlen megbízható megoldás. A fénykép felhasználás engedély nélkül jelenleg sokkal több kockázatot jelent, mint amennyit ér.
Ha Ön tartalmat gyárt, blogot vezet, honlapot üzemeltet, vagy vállalkozásként fotókat használ fel, érdemes egyszer alaposan átnézni, hogy melyik kép honnan származik és milyen feltételekkel használható. Egy szerzői jogi jogsértés kellemetlen és drága következményekkel járhat.
Ha azt sem tudja biztosan, hogy az általa használt fotók engedélyesek-e, vagy ha valaki jogsértést állít a képei kapcsán, az első lépés egy ügyvédi konzultáció. Sokkal olcsóbb előzetesen tisztázni a helyzetet, mint utólag pereskedni.
Ha fénykép felhasználással, szerzői joggal vagy bármilyen más jogi kérdéssel kapcsolatban segítségre van szüksége, keressen bizalommal. Foglaljon időpontot egy konzultációra, és együtt átnézzük a lehetőségeket.