A gentleman’s agreement, azaz az úriemberi megállapodás illúziója

A mai bejegyzésben arról lesz szó, hogy mikor érdemes gentleman’s agreement-et kötni. Az angol terminológiát szándékosan hagytam meg, mert szerintem nincs rá igazán jó fordítás magyarul. Arról az esetről van szó, amikor egy megállapodás a kölcsönös bizalmon és a felek szóbeli megegyezésén alapul, és rendes írásbeli szerződés nem születik.

A lusta olvasók kedvéért máris megválaszolom a kérdést: mikor érdemes gentleman’s agreement-et kötni? Magyarországon soha. Más földrajzi lokalizációkról nem tudok nyilatkozni.

Talán nagyon közeli családtagok közt van ennek kisebb kockázata. De már számtalan jogvitát láttam közeli hozzátartozók és évtizedes barátok között is, nevetséges összegek okán. Ezért még ilyen esetben sem javaslom a jóhiszeműségre alapozni.

Kázmér és Teofil: a plüssmalacoktól egy szóbeli szerződésig

Következzen egy igaz történet alapján készült kis fabula. Történetünk főszereplői Felméri Kázmér és Tátralomnici Teofil. Kázmér egy jóhiszemű, kissé bohém úriember, hobbija a szobrászkodás. Teofil ellenben minden hájjal megkent, az éjszakai életben is sűrűn megforduló jómadár. Kázmér és Teofil üzlettársak.

Az üzletet alapvetően Kázmér viszi, aki rózsaszín, fejnélküli plüssmalacokat gyárt. A malacok pocaknyomásra aranyosan röfögnek. Mindketten Tim Burton és Üvegtigris rajongók, innen a remek üzleti ötlet. A business pörög, a kereslet óriási.

Mivel a plüssmalacokat házhozszállítással értékesítik, felmerül, hogy kellene még egy autó a megnövekvő forgalom miatt. Kázmér óvatos duhaj, neki megfelelő lenne egy olcsóbb használt is. A lényeg, hogy guruljon, és amit meg tudna venni önerőből.

Teofil rábeszéli, hogy vegyenek egy drágábbat a reprezentáció miatt, ő majd megfinanszírozza. Kázmér lízingeli, és majd a végén megkapja az autót. A gentleman’s agreement előállt, és született egy „bérleti” szerződés a lízing helyett is.

A gentleman’s agreement csapdája és a hiányzó vételi jog

A bérleti szerződés azonban ingó bérlet volt, és szó sem volt benne lízingről. Teofil egyébként sem lett volna jogosult lízingelni az autót, mert lízingre az egyszerűség kedvéért csak bank jogosult.

Ettől függetlenül vételi jogot lehetett volna kikötni a bérleti szerződésben, ha Kázmér előre megkérdezi az ügyvédjét. A vételi jog röviden azt jelenti, hogy Kázmér a jövőben egyoldalúan megvásárolhatja az autót egy előre megállapodott vételáron.

Telt, múlt az idő, Kázmér és Teofil viszonya megromlott. Kázmér szerette volna megszüntetni az együttműködést, és igényt tartott az autóra is a korábbi megállapodásnak megfelelően. Teofil időközben azonban elfelejtette a gentleman’s agreement-et. Közölte Kázmérral, hogy bérletben állapodtak meg, lásd a szerződést, az autó marad Teofil tulajdonában.

Amikor a tinta erősebb a szónál, a gentleman’s agreement a bíróság előtt

Kázmér elballagott az ügyvédjéhez tanácsot kérni, hogyan lesz ebből autó. Az ügyvéd (szerény személyem) szomorúan közölte Kázmérral, hogy ebből sehogyan sem lesz neki autó. Van egy érvényes bérleti szerződés vételi jog nélkül, plusz pár kósza e-mail még a szerződéskötés előtt. Ebből a Tisztelt Bíróság bizonyosan nem fogja az autó tulajdonjogát Kázmérnak megítélni. Jogilag egyébként helyesen. Képzeljük el mi lenne, ha bemondásra átminősítenének bérleti szerződéseket lízingnek.

A teljesség kedvéért hozzá kell tenni, hogy Kázmér és Teofil viszonya korábban jó volt. Kázmér jogban nem járatos, és semmi oka sem volt megkérdőjelezni Teofil jóhiszeműségét. Az idők és az erkölcsök azonban változnak, és sajnos Kázmért átejtették. Nem tudni, hogy eredetileg is ez volt-e a cél, azonban a végeredmény ez lett. Kázmér nem fogja tudni megszerezni az autót.

Ez a gentleman’s agreement lényege a gyakorlatban. Amíg mindenki boldog, addig minden rendben van. Amint valami félremegy, a szóbeli megállapodás semmit sem ér.

Mit tanulhatunk a fenti esetből?

Kázmér bukott egy jelentős összeget. Az ügyvéd a kár töredékéért tudott volna egy olyan szerződést írni, amellyel Kázmér nem veszít. Utólag sokszor már nincs mit tenni, előzetesen azonban még lehet biztosítani a lépéselőnyt.

A szóbeli megállapodás nem rossz szándékú emberek között is romlik el. Előfordul, hogy a felek valóban másra emlékeznek, különösen ha hosszabb idő telik el a megállapodás és a teljesítés között. Az emberi memória szelektív, főleg ha az anyagi érdek is belép a képbe.

Komolyabb összegek esetén az ügyvéd felkeresése erősen javasolt. Egy jól megírt szerződés nemcsak védelmet nyújt, hanem egyértelművé teszi a felek szándékát, és megelőzi a félreértéseket. Ez mindkét félnek érdeke, még akkor is, ha elsőre bizalmatlanságnak tűnik a papíron rögzített megállapodás kérése.

Ha a másik fél vonakodik aláírni valamit, az maga is jelzés. Egy megállapodástól, amelyet komolyan gondol, senki sem zárkózik el azért, mert papírra is kerül.

Mikor lehet mégis elfogadható a gentleman’s agreement?

Teljesen kiirtani a szóbeli megállapodásokat az életünkből természetesen nem lehet és nem is szükséges. Kis összegű, könnyen visszafordítható ügyekben, ahol mindkét fél kockázata minimális, a szóbeli megegyezés praktikus megoldás lehet.

De ha autóról, ingatlanról, üzleti részesedésről, kölcsönről vagy bármilyen komolyabb vagyoni értékről van szó, a gentleman’s agreement önmagában nem elegendő. Ilyenkor érdemes ügyvédet keresni, és a megállapodást írásba foglalni. Ez nem a bizalom hiánya, hanem az előrelátás jele.

Ha szerződéssel, szóbeli megállapodással vagy bármilyen más jogi kérdéssel kapcsolatban segítségre van szüksége, keressen bizalommal. Foglaljon időpontot egy konzultációra, és együtt megnézzük, hogyan lehet a legjobban védeni az érdekeit.