A szóbeli megállapodások jogi ereje és kockázatai

Az „úriemberi megállapodás” illúziója

A mai bejegyzésben arról lesz szó, hogy mikor érdemes gentleman’s agreement-et kötni. Az angol terminológiát szándékosan hagytam meg, szerintem nincs rá igazán jó fordítás magyarul. Arról az esetről van szó, amikor egy megállapodás a kölcsönös bizalmon és a felek szóbeli megegyezésén alapul. „Rendes” írásbeli szerződés nem születik vagy nem olyan tartalommal, amivel kellett volna.

A lusta olvasók kedvéért meg is válaszolom a kérdést, hogy mikor érdemes gentleman’s agreement-et kötni? Magyarországon soha. Más földrajzi lokalizációkról nem tudok nyilatkozni.

Miért nem elég a baráti kézfogás?

Talán családtagok közt nincs olyan nagy kockázata. De már számtalan jogvitát láttam közeli hozzátartozók és évtizedes barátok közt nevetséges összegek (vagy még inkább az Ugocsa non coronat néplélek) okán is. Ezért még ez esetben sem javasolt a jóhiszeműségre alapozni.

Kázmér és Teofil: A plüssmalacoktól a jogvitáig

A következőkben igaz történet alapján egy kis fabula. Történetünk főszereplői Felméri Kázmér és Tátralomnici Teofil. Kázmér egy jóhiszemű, kissé bohém úriember, hobbija a szobrászkodás. Teofil ellenben egy minden hájjal megkent, éjszakai életben is sűrűn megforduló jómadár. Kázmér és Teofil üzlettársak.

Az üzletet alapvetően Kázmér viszi, aki rózsaszín fejnélküli plüssmalacokat gyárt. A malacok pocaknyomásra aranyosan röfögnek. Mindketten Tim Burton és Üvegtigris rajongók, innen a remek üzleti ötlet. A business pörög, a kereslet óriási.

A bérleti szerződés csapdája és a hiányzó vételi jog

Mivel a plüssmalacokat házhoz viszik igény szerint, ezért felmerül, hogy kellene venni még egy autót a megnövekvő forgalom miatt. Kázmér óvatos duhaj, neki megfelelő lenne egy olcsóbb használt is. A lényeg, hogy guruljon, amit meg tudna venni önerőből. Teofil rábeszéli, hogy vegyenek egy drágábbat a reprezentáció miatt, ő majd megfinanszírozza. Kázmér lízingeli és majd a végén megkapja.

A gentleman’s agreement tehát előállt, valamint született egy bérleti szerződés is. Ez egy ingó bérlet, természetesen semmi szó nincs benne lízingről. Teofil egyébiránt nem is lenne jogosult lízingelni az autót, mivel lízingre – az egyszerűség kedvéért – csak bank jogosult.

Ettől függetlenül például vételi jogot lehetett volna kikötni a bérleti szerződésben, ha előtte Kázmér megkérdezi Doktor Utriusquet. A vételi jog röviden azt jelenti, hogy Kázmér a jövőben egyoldalúan megvásárolhatja az autót egy megállapodott vételáron.

Telt, múlt az idő, Kázmér és Teofil viszonya megromlott. Kázmér szerette volna megszüntetni az együttműködést és igényt tartott az autóra is a korábbi megállapodásnak megfelelően. Teofil időközben azonban elfelejtette a gentleman’s agreement-et. Közölte Kázmérral, hogy bérletben állapodtak meg, lásd szerződés, az autó marad Teofil tulajdonában.

Amikor a tinta erősebb a szónál

Kázmér elballagott Doktor Utriusque-hez tanácsot kérni, hogyan lesz ebből autó. Doktor Utriusque szomorúan közölte Kázmérral, hogy ebből sehogyan nem lesz neki autó. Van egy érvényes bérleti szerződés vételi jog nélkül, plusz pár kósza e-mail még a szerződéskötés előtt. Ebből a Tisztelt Bíróság bizonyosan – és jogilag helyesen – nem fogja az autó tulajdonjogát Kázmérnak megítélni.

A teljesség kedvéért hozzá kell tenni, hogy korábban Kázmér és Teofil viszonya jó volt. Kázmér jogban nem járatos és semmi oka sem volt Teofil jóhiszeműségét megkérdőjelezni. Az idők és az erkölcsök azonban változnak és sajnos Kázmért átejtették. Nem tudni, hogy eredetileg is ez volt-e a cél, azonban a végeredmény ez lett. Kázmér sajnos nem fogja tudni megszerezni az autót semmilyen módon.

Konklúzió: Az ügyvéd díja töredéke a veszteségnek

Kázmér bukott egy jelentős összeget. Doktor Utriusque a kár töredékéért tudott volna egy szerződést írni, amivel Kázmér nem veszít. Doktor Utriusque felkeresése komolyabb összegek esetén erősen javasolt. Utólag sokszor már nincs mit tenni, előzetesen még lehet biztosítani a lépéselőnyt és egy lépéssel előrébb lenni sokkal kifizetődőbb.