Avagy amit a cégalapítás előtt mindenképpen érdemes tudni – de amit senki sem mond el neked

Képzeld el, hogy összeültök a legjobb barátaiddal egy jó ebéd mellett, és megszületik az Ötlet. Nagy Ötlet. Olyan, ami biztosan működni fog. Rózsaszín fejnélküli plüss kismalacokat fogtok gyártani és árulni.

Valaki lelkesen előrántja a szalvétát, rákanyarítja az üzleti terv vázlatát – és már röpül is az asztalon a kérdés: „Na de akkor most milyen cégformában csináljuk?” Általában ezen a ponton szokott mindenki elhallgatni.

Ha ez az a pillanat, amiben te is voltál már, ez a cikk neked szól. Megnézzük, mik azok az alapvető szabályok, amelyek minden gazdasági társaságra vonatkoznak – közérthetően, jogi szakszótár nélkül.

Mi egyáltalán a gazdasági társaság?

Kezdjük az alapoknál. A Polgári Törvénykönyv (röviden: Ptk.) szerint a gazdasági társaság lényegében egy közös vállalkozás, amelyet a tagok azzal a céllal hoznak létre, hogy együtt pénzt keressenek. Mindenki berak valamit (pénzt, vagyontárgyat, tudást), és aztán közösen részesednek a nyereségből – de ugyanígy közösen viselik a veszteséget is. Ez utóbbi az a rész, amit az emberek általában elfelejtnek a szalvétás üzleti terv megírásakor.

A gazdasági társaság legfontosabb tulajdonsága, hogy önálló jogi személy. Ez azt jelenti, hogy a cég nem ugyanaz, mint te. A cégnek saját vagyona van, saját nevén köt szerződéseket, saját bankszámlája van. Ha valaki bepereli a cégedet, nem a te lakásodat fenyegeti – hanem a cég vagyonát. (Természetesen vannak kivételek, de erről majd egy másik cikkben.)

A társaság és a tag vagyona tehát egymástól elkülönül. Amennyiben befagyasztják a magán bankszámládat egy perben, attól a cég tovább működhet, a cég számlájáról tovább lehet fizetni. A kettőt nem lehet összekeverni.

A négy nagy – válassz egyet!

Magyarországon gazdasági társaságot csak négy formában lehet alapítani. Ez az úgynevezett formakényszer elve – vagyis nem találhatsz ki valami teljesen egyedi „hibrid” cégformát, hanem a törvény által kínált négy lehetőség közül kell választani:

1. Közkereseti társaság (kkt.) – A tagok korlátlanul felelnek a cég tartozásaiért. Ez annyit jelent, hogy ha a cégnek nincs pénze a számláit fizetni, a hitelező a tagok saját vagyonára is ráteheti a kezét. Kis partneri vállalkozásokra jellemző forma, ahol mindenki teljesen megbízik a másikban – és érdemes is, hiszen itt aztán tényleg mindenki benne van az üzletben.
2. Betéti társaság (bt.) – Vegyes megoldás: van legalább egy beltag, aki korlátlanul felel, és legalább egy kültag, aki csak a befizetett tőke erejéig kockáztat. Sok kisvállalkozás indul bt.-ként, mert egyszerű és olcsó az alapítása.
3. Korlátolt felelősségű társaság (kft.) – A legnépszerűbb cégforma Magyarországon, nem véletlenül. A tagok csak a törzstőkéjük erejéig felelnek, tehát ha baj van, az általuk bevitt pénzt elveszíthetik, de a saját autójukat vagy a lakásukat nem. Minimum 3 millió forint törzstőke kell hozzá.
4. Részvénytársaság (rt.) – Zártkörűen (zrt.) vagy nyilvánosan (nyrt.) működhet. Nagyobb, tőkeerősebb cégek választják, ahol a tulajdon értékpapír (részvény) formájában is gazdát cserélhet. Befektetések esetében sokkal rugalmasabb cégforma, mint egy kft., ezért startup-ok általában egy idő után át szoktak alakulni rt-vé.

A törvény azt is előírja, hogy a cég nevéből derüljön ki, melyik formát választottad. Tehát ha kft.-t alapítasz, a névben ott kell szerepelnie, hogy „Kft.” – hogy mindenki tudja, kivel van dolga.

Ki lehet tag? (És ki nem?)

Gazdasági társaság tagja lehet szinte bárki: természetes személy, más cég, sőt külföldi is – az Európai Unión belül ez különösen egyértelmű, hiszen az EU-s szabadságjogok alapján bármely tagállam állampolgára vagy cége alapíthat nálunk vállalkozást.Vannak azért korlátok. A legfontosabbak:

Kiskorú nem lehet korlátlanul felelős tag. Ez logikus: aki még nem rendelkezik teljes cselekvőképességgel, azt a jog sem teszi ki korlátlan anyagi kockázatnak.

Egy természetes személy egyszerre csak egy társaságban lehet korlátlanul felelős tag. Ha már beltagja vagy egy bt.-nek, nem lehetsz egyszerre más bt. beltagja is. (Kft.-ben viszont annyi helyen lehetsz tag, amennyiben csak szeretnél.)

Aki el van tiltva, nem szállhat be. Ha valaki korábban jogsértést követett el, és emiatt cégbírósági vagy adóhatósági eltiltás alatt áll, nem szerezhet többségi befolyást gazdasági társaságban, és nem lehet korlátlanul felelős tag sem. A nyilvánosan működő részvénytársaságok erre kivételt képeznek, hiszen ott a részvények szabadon forognak a tőzsdén – ott nem lehet kontrollálni, ki vesz részvényt.

A nyereség és a veszteség – a kellemetlen rész

Mindenki szeret a nyereségről beszélni. A veszteségről kevésbé. A Ptk. főszabálya szerint a tagok a nyereségből vagyoni hozzájárulásuk arányában részesednek. Tehát ha te a tőke 30%-át tetted be, a nyereség 30%-a a tiéd. Ugyanez vonatkozik a veszteségre is. Ettől egyébként el lehet térni, ha a tagok üzleti érdeke úgy kívánja, de általában arányos szokott lenni.

Van egy nagyon fontos korlát: a létesítő okirat nem zárhat ki egyetlen tagot sem teljesen a nyereségből, és nem mentesíthet senkit teljesen a veszteség viselése alól. Ha valaki megpróbálná ezt belefogalmazni az alapszabályba, az a rendelkezés semmis lenne – vagyis jogilag nem létezőnek tekintik. Ez az ún. „oroszlán társaságának tilalma” – klasszikus jogi elv, amelyet már a római jog is ismert. Ott „societas leonina” néven futott. Üzlettársak nem lehetnek pusztán nyerőgépek egymás számára.

A kifizetésekre is van szabály: a cég csak az előző üzleti év adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartaléka terhére fizethet ki pénzt a tagoknak. Egyszerűbben: nem lehet úgy kivonni pénzt a cégből, hogy azzal a hitelezőket megkárosítod. Ha a cégnek nincs nyereségrésze, nem oszthat osztalékot – még ha a tagok ezt nagyon szeretnék is.

Az együttműködési kötelezettség – vagyis a „ne szabotáld a saját cégedet” szabály

A Ptk. kimondja, hogy a tagok kötelesek együttműködni egymással és a társaság szerveivel. Sőt: nem fejthetnek ki olyan tevékenységet, amely a társaság céljainak elérését veszélyezteti. Ez első olvasásra magától értetődőnek tűnik. Ki szabotálná a saját cégét?

A válasz meglepő: elég sok esetben előfordult már a praxisban. Főleg akkor, amikor egy közös (családi) vállalkozásban megromlanak a viszonyok akár üzlettársak akár családtagok között. Az üzlettárs például hirtelen nem vesz részt a döntésekben, nem szavaz, megakadályozza a határozathozatalt – és mindezt azért, hogy a cég ne tudjon működni. Ez az együttműködési kötelezettség megsértése és komoly jogi következményei lehetnek.

Hogyan kommunikáljunk a társasági ügyekben

A társasággal kapcsolatos jognyilatkozatokat írásban kell megtenni. Ez vonatkozik a határozatokra, az értesítésekre, a döntésekre – szinte mindenre. Miért fontos ez?

Mert ha vita keletkezik, valakinek bizonyítania kell, hogy mi hangzott el és mikor. Egy szóbeli megállapodás önmagában ritkán elég. Az ügyvédek – nem mellékesen – ezért is léteznek: hogy segítsenek mindent rendesen papírra vetni, mielőtt a barátságból üzleti partner lesz, az üzleti partnerből pedig peres fél.

Ha postán küldöd el a leveleket, a törvény segít: az ajánlott küldeményt a feladástól számított ötödik munkanapon megérkezettnek kell tekinteni – akkor is, ha a másik fél nem vette át. Ez nem egyedi ügyvédi trükk, hanem a Ptk. szabálya.

Mi a helyzet az elektronikus úttal? Jelenleg nem egyértelmű az e-mail megítélése, ezért komolyabb ügyekben inkább postázunk papír alapon. Videokonferenciás taggyűlést lehet tartani, de csak akkor, ha a létesítő okiratban ez kifejezetten szabályozva van.

Akkor most mire figyeljünk?

Ha cégalapítás előtt állsz – vagy éppen egy meglévő társaságban van valamilyen problémád –, a legfontosabb tanulságok:

A cégforma megválasztása. Nem mindegy, hogy mennyire vagy hajlandó kockáztatni, hányan vagytok, és milyen tevékenységet végez majd a cég. Nem kell rögtön rt.-t alapítani, de a kkt. sem mindenkinek való. Általában a kft. szokott a befutó lenni, de bt-vel is teljesen jól el lehet indulni.

A létesítő okirat (amely társasági formánként eltérő elnevezést visel, pl. rt-nek alapszabálya van, többszemélyes kft-nek társasági szerződése) az az alap, amelyre az egész vállalkozás épül. Amit ott nem szabályoznak le rendesen, az később vitává válhat.

Az együttműködés nem opció, hanem jogi kötelezettség. Érdemes már az elején tisztázni, ki mit vár el a közös vállalkozástól.

Ha már most érzed, hogy kérdéseid vannak – ez jó jel. A cégalapítás előtt feltett kérdések sokkal olcsóbbak, mint az utólag megoldandó problémák.

Ha segítségre van szükséged a cégalapításban, a társasági szerződés elkészítésében vagy egy meglévő társaság működési kérdéseiben, keress bátran!