Gazdasági társaság alapítása. Mi is ez pontosan?

Képzelje el a következő jelenetet. Gazdasági társaság alapítása merül fel. Összeülnek a legjobb barátai egy jó ebéd mellett, és megszületik az Ötlet. Nagy Ötlet. Olyan, ami biztosan működni fog. Rózsaszín fejnélküli plüss kismalacokat fognak gyártani és árulni. Valaki lelkesen előrántja a szalvétát, rákanyarítja az üzleti terv vázlatát, és már röpül is az asztalon a kérdés: Na de akkor most milyen cégformában csináljuk? Általában ezen a ponton szokott mindenki elhallgatni.

Ha ez az a pillanat, amelyben Ön is volt már, ez a cikk Önnek szól. Megnézzük, mik azok az alapvető szabályok, amelyek minden gazdasági társaság alapítására vonatkoznak, közérthetően és jogi szakszótár nélkül.

A Polgári Törvénykönyv szerint a gazdasági társaság lényegében egy közös vállalkozás, amelyet a tagok azzal a céllal hoznak létre, hogy együtt pénzt keressenek. Mindenki belerak valamit, pénzt, vagyontárgyat vagy tudást, és aztán közösen részesednek a nyereségből. De ugyanígy közösen viselik a veszteséget is. Ez utóbbi az a rész, amelyet az emberek általában elfelejtnek a szalvétás üzleti terv megírásakor.

A gazdasági társaság legfontosabb tulajdonsága, hogy önálló jogi személy. Ez azt jelenti, hogy a cég nem ugyanaz, mint Ön. A cégnek saját vagyona van, saját nevén köt szerződéseket, saját bankszámlája van. Ha valaki bepereli a cégét, nem az Ön lakását fenyegeti, hanem a cég vagyonát. Vannak kivételek, de erről majd egy másik cikkben. A Fővárosi Ítélőtábla is egyértelműen kimondta egyik döntésében, hogy a társaság és a tag vagyona egymástól elkülönül. Ha befagyasztják az üzletrészét egy perben, attól a cég tovább működhet, a cég számlájáról tovább lehet fizetni. A kettőt nem lehet összekeverni.

Gazdasági társaság alapítása: a négy lehetséges forma

Magyarországon gazdasági társaságot csak négy formában lehet alapítani. Ez az úgynevezett formakényszer elve, vagyis nem találhat ki valami teljesen egyedi hibrid cégformát, hanem a törvény által kínált négy lehetőség közül kell választani.

Közkereseti társaság (kkt.)

A tagok korlátlanul felelnek a cég tartozásaiért. Ez annyit jelent, hogy ha a cégnek nincs pénze a számláira fizetni, a hitelező a tagok saját vagyonára is ráteheti a kezét. Kis partneri vállalkozásokra jellemző forma, ahol mindenki teljesen megbízik a másikban. És érdemes is, hiszen itt aztán tényleg mindenki benne van a pakliban.

Betéti társaság (bt.)

Vegyes megoldás, van legalább egy beltag, aki korlátlanul felel, és legalább egy kültag, aki csak a befizetett tőke erejéig kockáztat. Sok kisvállalkozás indul bt.-ként, mert egyszerűbb és olcsóbb az alapítása.

Korlátolt felelősségű társaság (kft.)

A legnépszerűbb cégforma Magyarországon, nem véletlenül. A tagok csak a törzstőkéjük erejéig felelnek, tehát ha baj van, az általuk bevitt pénzt elveszíthetik, de a saját autójukat vagy a lakásukat nem. Minimum 3 millió forint törzstőke kell hozzá.

Részvénytársaság (rt.)

Zártkörűen (zrt.) vagy nyilvánosan (nyrt.) működhet. Nagyobb, tőkeerősebb cégek választják, ahol a tulajdon értékpapír, vagyis részvény formájában is gazdát cserélhet.

A törvény azt is előírja, hogy a cég nevéből derüljön ki, melyik formát választotta. Ha kft.-t alapít, a névben ott kell szerepelnie, hogy Kft., hogy mindenki tudja, kivel van dolga.

Ki lehet tagja egy gazdasági társaságnak?

Gazdasági társaság tagja lehet szinte bárki. Természetes személy, más cég, sőt külföldi is. Az Európai Unión belül ez különösen egyértelmű, hiszen az EU-s szabadságjogok alapján bármely tagállam állampolgára vagy cége alapíthat nálunk vállalkozást.

Vannak azért korlátok. A legfontosabbakat érdemes ismerni.

Kiskorú nem lehet korlátlanul felelős tag. Ez logikus: aki még nem rendelkezik teljes cselekvőképességgel, azt a jog sem teszi ki korlátlan anyagi kockázatnak.

Egy természetes személy egyszerre csak egy társaságban lehet korlátlanul felelős tag. Ha már beltagja egy bt.-nek, nem lehet egyszerre más bt. beltagja is. Kft.-ben viszont annyi helyen lehet tag, amennyiben csak szeretné.

Aki el van tiltva, nem szállhat be. Ha valaki korábban jogsértést követett el, és emiatt eltiltás alatt áll, nem szerezhet többségi befolyást gazdasági társaságban, és nem lehet korlátlanul felelős tag sem. A nyilvánosan működő részvénytársaságok erre kivételt képeznek, hiszen ott a részvények szabadon forognak a tőzsdén, és ott nem lehet kontrollálni, ki vesz részvényt.

Nyereség és veszteség a gazdasági társaságban

Mindenki szeret a nyereségről beszélni. A veszteségről kevésbé.

A Ptk. szabálya szerint a tagok a nyereségből vagyoni hozzájárulásuk arányában részesednek. Tehát ha Ön a tőke 30%-át tette be, a nyereség 30%-a az Öné. Ugyanez vonatkozik a veszteségre is.

Van egy nagyon fontos korlát. A létesítő okirat nem zárhat ki egyetlen tagot sem teljesen a nyereségből, és nem mentesíthet senkit teljesen a veszteség viselése alól. Ha valaki megpróbálná ezt belefogalmazni az alapszabályba, az a rendelkezés semmis lenne, vagyis jogilag nem létezőnek tekintik.

Ez az úgynevezett oroszlánrész-tilalom (societas leonina tilalma), egy klasszikus jogi elv, amelyet már a római jog is ismert. Üzlettársak nem lehetnek pusztán nyerőgépek egymás számára.

A kifizetésekre is van szabály: a cég csak az előző üzleti év adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartaléka terhére fizethet ki pénzt a tagoknak. Egyszerűbben fogalmazva: nem lehet úgy kivonni pénzt a cégből, hogy azzal a hitelezőket megkárosítja. Ha a cégnek nincs nyereségrészlete, nem oszthat osztalékot, még ha a tagok ezt nagyon szeretnék is.

Az együttműködési kötelezettség a gazdasági társaságban

A Ptk. kimondja, hogy a tagok kötelesek együttműködni egymással és a társaság szerveivel. Sőt: nem fejthetnek ki olyan tevékenységet, amely a társaság céljainak elérését veszélyezteti.

Ez első olvasásra magától értetődőnek tűnik. Ki szabotálná a saját cégét?

A válasz meglepő: elég sokan. Főleg akkor, amikor egy közös vállalkozásban megromlanak a viszonyok. Az üzlettárs például hirtelen nem vesz részt a döntésekben, nem szavaz, megakadályozza a határozathozatalt, és mindezt azért, hogy a cég ne tudjon működni. Ez az együttműködési kötelezettség megsértése, és komoly jogi következményei lehetnek.

Az írásbeliség szerepe a gazdasági társaságban

A társasággal kapcsolatos jognyilatkozatokat írásban kell megtenni. Ez vonatkozik a határozatokra, az értesítésekre, a döntésekre, szinte mindenre.

Miért fontos ez? Mert ha vita keletkezik, valakinek bizonyítania kell, hogy mi hangzott el és mikor. Egy szóbeli megállapodás önmagában ritkán elég. Az ügyvédek ezért is léteznek: hogy segítsenek mindent rendesen papírra tenni, mielőtt a barátságból üzleti partner lesz, az üzleti partnerből pedig peres fél.

Ha postán küldi el a leveleket, a törvény segít: az ajánlott küldeményt a feladástól számított ötödik munkanapon megérkezettnek kell tekinteni, akkor is, ha a másik fél nem vette át. Ez nem egyedi ügyvédi trükk, hanem a Ptk. szabálya.

Mire figyeljen gazdasági társaság alapítása előtt?

Ha cégalapítás előtt áll, vagy éppen egy meglévő társaságban van valamilyen problémája, a legfontosabb tanulságok a következők.

A cégforma megválasztása komoly döntés. Nem mindegy, hogy mennyire hajlandó kockáztatni, hányan vannak, és milyen tevékenységet végez majd a cég. Nem kell rögtön rt.-t alapítani, de a kkt. sem mindenkinek való.

A létesítő okirat, vagyis az alapszabály vagy a társasági szerződés az az alap, amelyre az egész vállalkozás épül. Amit ott nem szabályoznak le rendesen, az később vitává válhat. Sablonból alapítani egy gazdasági társaságot annyira jó ötlet, mint szalvétáról főzni. Az eredmény kiszámíthatatlan.

Az együttműködés nem opció, hanem jogi kötelezettség. Érdemes már az elején tisztázni, ki mit vár el a közös vállalkozástól.

Ha már most érzi, hogy kérdései vannak, ez jó jel. A gazdasági társaság alapítása előtt feltett kérdések sokkal olcsóbbak, mint az utólag megoldandó problémák.

Ha segítségre van szüksége a cégalapításban, a társasági szerződés elkészítésében vagy egy meglévő társaság működési kérdéseiben, keressen bizalommal. Foglaljon időpontot egy konzultációra, és együtt megtaláljuk a legjobb megoldást.