Mesterséges intelligencia a jogban, barát vagy vetélytárs?

Régóta készültem rá, hogy próbára tegyem a mesterséges intelligencia jogi tudását. Az AI kapcsán a jogászok között is rendre felmerül a kérdés, hogy ezek a gépek vajon elveszik-e a munkánkat. Lehet készülni a Mátrixból ismert akkumulátorlétre, hogy a Skynetet meg se említsem.

Úgyhogy a minap megkértem egy népszerű mesterséges intelligencia chatbotot, hogy írjon nekem egy rövid összefoglalót a munkaerő-kölcsönzésről. A feladat nem volt trükkös, egy tisztán munkajogi alapkérdés, amit egy gyakorló ügyvéd álmából felkeltve is elmond. Lássuk, hogyan teljesített a gép.

Előre elárulom, hogy a végeredmény vegyes lett. Voltak részek, amelyeket a mesterséges intelligencia meglepően pontosan foglalt össze, és voltak, ahol súlyosan tévedett. Éppen ez teszi a dolgot veszélyessé, mert a helyes és a hibás állítások ugyanolyan magabiztosan hangzanak.

Amit a mesterséges intelligencia jól csinált

Kezdjük a jó hírrel, mert az AI több ponton is helyes választ adott.

Helyesen állapította meg, hogy a kölcsönzött munkavállaló a kölcsönbeadóval áll munkaviszonyban. A munkaszerződést a kölcsönbeadó köti meg, és így a megszüntetésre is csak ő jogosult. Ez a munkaerő-kölcsönzés egyik alapszabálya, és a gép ezt jól tudta.

Röviden felidézem, hogyan is néz ki a munkaerő-kölcsönzés a gyakorlatban. A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő köt egy szerződést egymással, amelyben megállapodnak a feltételekről és a díjról. A kölcsönbeadó munkaszerződést köt a munkavállalóval. A kölcsönvevő és a munkavállaló között nincs szerződés, de a munkáltatói jogok egy részét a kölcsönvevő gyakorolja.

Szintén helyes volt az a megállapítás, hogy a munkavállaló megfelelő képzettségéről a kölcsönbeadónak kell gondoskodnia. Ha a Tropicariumba rendelek egy márványos zsibbasztórája-gondozót, és kapok helyette egy kőművest, akkor a kölcsönbeadó nem teljesített megfelelően, a ráják pedig éhen halnak. Cserébe a kölcsönbeadónak kinéz egy csinos kártérítési per, mert a rája nem olcsó mulatság.

Ahol a mesterséges intelligencia eltévedt a törvény sűrűjében

És most jöjjön a könyörtelen kritika, mert a mesterséges intelligencia több komoly hibát is vétett.

Tévedés a munkakörülmények és védőeszközök kérdésében

Az AI szerint a megfelelő munkakörülményeket és védőeszközöket a kölcsönbeadónak kellene biztosítania. Ez tárgyi tévedés. Ezek valójában a kölcsönvevő feladatai, méghozzá annyira, hogy még közös megállapodással sem lehet eltérni tőle. Érdekes módon a gép később, a munkáltatói jogok résznél már helyesen a kölcsönvevőhöz rendelte ezt, vagyis ellentmondott önmagának.

Tévedés a bérfizetés körül

Az AI szerint a bért a kölcsönvevő fizeti. Ez szintén komoly tévedés. A munkabér, a járulékok és a táppénz megfizetése a kölcsönbeadó kötelessége. Ez teljesen logikus, hiszen a munkaszerződés a kölcsönbeadó és a munkavállaló között jön létre.

Pontatlanság a juttatások kérdésében

A béren kívüli juttatásoknál is csúszott egy pontatlanság. Ezek nyújtása a felek megállapodásának kérdése, a törvény nem rendeli egyértelműen a kölcsönvevőhöz. A juttatásokat a kölcsönbeadó is fizetheti.

A rejtélyes munkaszerződés-vezetés

Volt egy olyan fordulat is, hogy a kölcsönbeadó felelős a munkaszerződés vezetéséért. Hogy ez pontosan mit jelent, azt a mesterséges intelligencia sem árulta el. Ilyen jogi fogalom egyszerűen nincs. Lehet, hogy Kazinczy szelleme szállta meg a gépet.

Miért nem pótolja még a mesterséges intelligencia az ügyvédet?

Összességében a mesterséges intelligencia tudását ahhoz az egyetemistához lehet hasonlítani, aki kedden reggel tért magához, és rájött, hogy szerdán munkajogból kellene vizsgáznia, amire egy szót sem tanult. Kedden fejest ugrott a törvénykönyvbe, szerdán pedig produkált valamit. Vannak homályos emlékek, néha feldereng valami világosság, de összességében elég szürke köd honol a tájon. Egy megengedő vizsgáztató talán ad rá egy kettest.

A probléma nem is az, hogy a gép hibázik. Az a probléma, hogy magabiztosan hibázik. A helyes és a téves állításokat ugyanazzal a nyugodt határozottsággal adja elő, így egy laikus nem tudja megkülönböztetni, melyik igaz és melyik nem. Egy munkaerő-kölcsönzési szerződésnél egyetlen ilyen tévedés komoly pénzbe kerülhet.

Éppen ezért a mesterséges intelligencia ma még inkább egy lelkes gyakornok, mint egy megbízható tanácsadó. Kiindulásnak jó lehet, tájékozódni remek, de a végső döntést nem érdemes rábízni. A jog tele van kivételekkel, kereszthivatkozásokkal és élethelyzet-függő részletekkel, amelyeket egy gyakorló ügyvéd lát át igazán.

Mikor érdemes emberi ügyvédhez fordulni a mesterséges intelligencia helyett?

A mesterséges intelligencia kiváló arra, hogy egy témában nagyvonalakban tájékozódjon, vagy hogy megértse egy jogi fogalom alapjait. Ha viszont valódi tétje van a dolognak, egy szerződés aláírása, egy jogvita vagy egy céges döntés, akkor emberi szakértőre van szükség.

Egy tapasztalt ügyvéd nemcsak a szabályokat ismeri, hanem a kivételeket, a bírói gyakorlatot és azt is, hogy az adott élethelyzetben mi a célravezető. Ezt a mesterséges intelligencia egyelőre nem tudja pótolni, mert nem ismeri az Ön konkrét helyzetét, és nem vállal felelősséget a tanácsáért.

Igaz, a gép tanulékony, így nem kizárt, hogy egyszer érdemes lesz hozzá fordulni jogi tanácsért. A szakvizsgát talán egyszer ötösre teszi le. Addig azonban jobban jár, ha a fontos jogi kérdéseiben egy hús-vér ügyvédre bízza magát.

Ha munkaerő-kölcsönzéssel, munkajoggal vagy bármilyen más jogi kérdéssel kapcsolatban megbízható, emberi tanácsra van szüksége, keressen bizalommal. Foglaljon időpontot egy konzultációra, és tiszta, felelős választ kap a kérdéseire.